2018. május 6., vasárnap

Húsvét 6. vasárnapja

ApCsel 10,25-26.34-35.44-48

(…) Akkor Péter beszélni kezdett: ,,Valóban azt tapasztalom, hogy Isten nem személyválogató, ellenkezőleg, kedves előtte bármelyik nép fia, aki féli őt és igazságot cselekszik. Miközben Péter ezeket a szavakat mondta, a Szentlélek leszállt mindazokra, akik az igét hallgatták. A körülmetéltségből származó hívek, akik Péterrel jöttek oda, elcsodálkoztak, hogy a Szentlélek kegyelme a pogányokra is kiáradt. Hallották ugyanis őket nyelveken beszélni és magasztalni Istent. (…)

1Jn 4,7-10

Szeretteim! Szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri Istent, mert Isten a szeretet. Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy egyszülött Fiát küldte a világra, hogy általa éljünk. Ebben áll a szeretet. Nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem mert ő szeretett minket, és elküldte Fiát engesztelésül a mi bűneinkért.

Jn 15,9-17

Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szeretetemben, mint ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen. (…) Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket. Arra rendeltelek benneteket, hogy elmenjetek, gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, s hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek: szeressétek egymást!


Szeretet és öröm összetartozik. Isten öröme – és a valódi, romlatlan emberi öröm is – mindenkor a szeretet öröme, vagyis Isten semmi másnak nem örül, csak a szeretetnek, s annak, ami szeretetből fakad. Jézus öröme az Isten megtestesült Fiának öröme. A teremtményekben is Atyja szeretetének örül, mivel a teremtett világot Atyja adja ajándékba neki, és általa, benne az embernek. Az egész univerzum a legparányibb egysejtűtől a hatalmas galaxisokig, az élő és élettelen teremtmények milliárdjai mind Isten túláradó szeretetét hirdetik, s az ő öröméről tanúskodnak. Jézus az ajándék mögött az ajándékozóra figyel, és ezért a teremtett világ s benne minden létező hálára és örömre indítja.

Emberi természetünk megromlása következtében azonban a mi szeretetünk megromlott, és megromlott az örömünk is. Hiszen bűnös ragaszkodásból nem születhet igazi öröm, legfeljebb hamis jóérzés, testi gyönyör, érzéki élvezet. Örömünknek nem lehet köze Jézus öröméhez mindaddig, míg nem mindig szeretetből fakad, míg egy tárgy birtoklásának, önző sikernek vagy éppenséggel más kárának örülünk. Ahhoz, hogy Jézus öröme lehessen bennünk, a szeretet kemény aszkézisével kell leszoktatnunk magunkat arról, hogy bármit is öncélú, ragaszkodó, bálványozó szeretettel szeressünk, és kitartóan gyakorolnunk, hogy minden dologban felfedezzük annak szeretetét, aki azt nekünk ajándékozta. Ezt jelenti az, hogy megtartjuk Jézus parancsait, és helyesen értjük az egyetlen parancsot : „Szeressétek egymást!”

Kérünk, Urunk, taníts meg minket az igazi örömre! Add, hogy megnyissuk szívünket a Szentlélek előtt, s így a Te szereteteddel szeretve egymást eljussunk a teljes és tiszta örömre, mely egyben a Te örömöd is, az Atya dicsőségének kinyilvánulása és Isten országának megvalósulása.