2018. április 29., vasárnap

Húsvét 5. vasárnapja

ApCsel 9,26-31

Mikor így Jeruzsálembe érkezett, a tanítványokhoz akart csatlakozni, de mindnyájan féltek tőle, mert nem hitték, hogy tanítvány. Barnabás azonban maga mellé vette, elvezette az apostolokhoz, és elbeszélte nekik, hogyan látta meg az Urat útközben, hogyan beszélt vele, és hogy milyen bátran tevékenykedett Damaszkuszban Jézus nevében. Velük volt, járt-kelt Jeruzsálemben, és bátran tevékenykedett az Úr nevében. (…)

1Jn 3,18-24

(…) Ha a szívünk vádol is minket, Isten nagyobb a szívünknél, és tud mindent. Szeretteim! Ha a szívünk nem vádol minket, bizalmunk van Istenhez, és bármit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsait, és azt tesszük, ami kedves előtte. És az ő parancsa az, hogy higgyünk Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nekünk. Aki megtartja parancsait, az őbenne marad, ő pedig bennünk. Hogy pedig ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, amelyet nekünk adott.

Jn 15,1-8

Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek.


Krisztusban való életünk a keresztséggel vette kezdetét, de csak szellemünk és értelmünk megtisztításával teljesedhet ki. Ha itt nem engedjük végbevinni a tisztulást, pszichénket és testünket sem fogjuk tudni alávetni Krisztus uralmának. Akinek gondolkodása nincs átitatva Krisztus alapigazságaival, az nem is tisztulhat meg. A szentek aszkézise is innen forrásozik, különben nem lenne más, mint bűnös szemfényvesztés vagy beteges önsanyargatás. Szellemünk megtisztulása mindenekelőtt abban áll, hogy a hitigazságokat mélységes hittel elfogadjuk, más, emberi okoskodással össze nem keverjük, s a világmindenséget, a történelmet és saját életünket a tiszta hit ragyogó fényében szemléljük. Sajnos, ma nagyon sok keresztény van, akinek fejében zűrzavar uralkodik, aki szándékosan vegyíti a kinyilatkoztatott igazságokat ezoterikus tanokkal és divatos eszmékkel.

Márpedig ez a fajta gondolkodás nem egyéb, mint a Názáreti Jézus arculcsapása és leköpdösése. A végső igazság ugyanis nem lehet egy kicsit vagy félig igaz. A halálból feltámadott Krisztust vagy a második isteni személynek kell elfogadnunk, vagy pedig hazugnak vagy őrültnek kell tartanunk. Több lehetőség nincs. Ha viszont Istennek tartjuk, akkor az általa adott kinyilatkoztatást, az emberről és az örök életről mondott szavait minden más fölött álló, végső igazságként kell elfogadnunk. Ne legyünk olyan következetlenek és logikátlanok, hogy valljuk Krisztus feltámadását, de nem merjük levonni az ebből fakadó következtetést: ha Jézus Isten, és ha halálával megváltott bennünket, akkor ő a mindenünk, s nincs más név, melyben üdvözülhetnénk.

Urunk, Jézus Krisztus, tisztítsd meg gondolkodásunkat igéd által, hogy feltáruljon előttünk a kinyilatkoztatás belső logikája, s Szentlelkeddel tégy képessé bennünket a végső igazság, a teljes valóság elfogadásából következő válaszra, hogy akaratunkat, erkölcsi életünket mindenestől átadjuk Neked, aki életünk Ura, testvérünk, barátunk, lelkünk kedvese, örök életünk vagy.